2010. április 26., hétfő

Bili és család

A fürdés előtti rituáléhoz hozzátartozik, amióta Ati állni tud, hogy odapisil a kád elé. Alig várja esténként, hogy végre lekerüljön róla a pelus és folyhat a lé szabadon. Ezt kihasználva, arra gondoltam, hogy itt kezdjük a bilibe pisilést: amikor csurog, majd gyorsan odatartom, és tök jó lesz. Eleinte megijedt és nézett csodálkozva, mit akarok ezzel a vacakkal. Tegnapelőtt aztán megtört a jég és sikerült belelógatni a "kígyót", és eltalálni a bili alját. Ami ennek örömére zenélni kezdett, így aztán ettől ijedt meg. miután elmostam és elhallgatott, visszatettem a földre, Ati néz, miért nem zenél. Mondtam neki, hogy csak pisire, vagy kakára reagál. Ezek után föléhajolt és belecsurgatta a nyálát, majd diadalittasan rám nézett, hogy erre is zenél. Ma este pedig teljesen önállóan sikerült belevégezni a dolgát. már csak az a baj, hogy állva teszi. Dehát nem pisilnek ülve örökké a fiúk.... Vagy nem?

Ma nagy családi ebéd volt az udvaron. Próbálgatta mondani a nevüket a nővéreinek, de aki megmaradt, az Nyunyu (illetve mikor hogyan jön ki a száján, mint a dugó, ami kuku, vagy kuko, esetleg kuka), illetve szülei nagy örömére Mami is Mami lett és nem Mama (sikerült eleget mondani neki :D).
És egy tavaszi almafavirágos kép:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése