Fóbia

Pár napja hűvösebb van, zoknit kellett Atira adni. Ezek új zoknik, még nem használta őket, azért szöszölődnek. Este fürdésnél pedig kiázik a lábujjai közül. Még szerencse, hogy a végén veszi észre, mert kiabálva ugrik ki a kádból, hogy szösz, szösz. A szösz pedig támad....


Másik fóbia a pokkk (pók) lett. Ami ugye norm. esetben szintén nem bánt, de szerintem Ati óriásinak láthatja őket, vagy látja a szemükben az ellenszenvet, nem tudom.

A blét (légy) pedig fújjj-ni kell, vagy leütni. :)

Másik

Atinak szavajárása lett. Mindenhez hozzáfűzi, hogy másik. Ha van belőle másik, ha nincs.


Elkezdte használni az igéket is. Pl. ha valami elmegy, cica, vagy pók, közli, hogy elment. Ma véletlenül a fejére csöppent egy kis víz a kezemről, mondta, hogy csepp.

Nem értem

Nem értem már xedjére, miért kell okosabbnak lennem a gyógyszertárosoknál. Tegnap bementünk, melegkiütésre kértem volna vmi csodaszert. Miután nézett rám a leány nagy szemekkel, javasolta a Panthenolt. Hát én meg nem gondoltam Panthenollal kenegetni a gyerekem pöttyeit. Ezek után én tettem javaslatot a mentholos hintőporra, erre nagyon megörült a lyány, hogy az van,van. és boldogan távoztunk a 200ft-os púderrel.


Nem értem, a gyerekemnek miért jó a közösbe kitett vizekből inni, amikor kizárólag almalével, vagy vmi lónyállal hígított vizet hajlandó meginni otthon. A gyógyszertárban és a Műv. házbam is a kancsóba kitett szép sárga színű csapvizet issza.

Nem értem mostanában elég sokszor, hogy mit akar mondani. De azt nagyon akarja, főleg, ha nem értem. Most már mindenkit a nevén nevez, nincs nagyon lerövidítés, csak az r betűt selypíti. Úgy tűnik, Bob mester szó szerint építő jellegű mese, mert ma is többször leült a játékai mellé, hogy épít, épít. Megjött a beleülős kacsa úszógumi, remélem, ki is tudjuk próbálni ma, mert tegnap nem sikerült, esett egy nagy zuhé délután.

Nem értem, hogy emberek miért képesek hazudozni, amikor a saját hülyeségükről van szó. Engem nem annyira érdekel ki hogyan csinál mártírt magából, de még a körítése sem. Na ezért nem vágyom vissza dolgozni.

Apa-anya-apa-anya

Mostanában így emleget bennünket Ati: apa-anya-ati. A sorrend változik, de bármit csinálunk, vagy megyünk valahová, mindenki teszi és jön. Családcentrikus. Abban a hátrányos helyzetben van szegény, hogy együtt és szépen élnek a szülei. (kopp-kopp). Kicsit meghisztisedett a fiatalember, ha vmi nem úgy van, ahogy ő kitalálja. Már most képes látványosan unatkozni, unalomból enni-inni.


Már voltunk strandon azóta is:

A postások kiccsit morcosak rám, amiét rájuk uszítottam a központi ügyfélszolgálatot. De nem érdekel, hátha meglesz a telefon, bár nem bízom benne.

Sihuhu

Délután kivittük Atit az állomásra vonatot nézni. Nagyon tetszettek neki. Úgy gondolom, nemsokára Thomasnak lesz szezonja.


Betegségileg jól vagyunk, népi módszert alkalmaztam az éjszakai nyugodt alvásra: 1 lábas gőzölgő kamillateát tettem az ágya alá, így jól aludt.

Ta

Megvolt az első strandolásunk. Élvezte Ati, miután rákapott az ízére. Ment a saját feje után, Anya meg követe. A nekem derékig érő vízben fogtam a kezemben és siklattam. Ez nagyon tetszett neki, csak nem értette, miért fogom mindig. A pancsolóban is töltött egy kis időt, csak miután egyre bátrabban utánozta a nagyokat, rá kellett jönnie, hogy még mindig nem lehet levegőt venni a vízben. :)


Levelezésbe kezdtem a postával a telefonos história miatt. Itt ugyanis azt mondták, hogy nem dobnak be értesítőt a nem ajánlva föladott küldeményekre. Írtam az ügyfélszolgálatnak, ahol azt válaszolták, hogy megpróbálnak utánnanézni a csomagomnak. Remélem, sikerül...

Boc

Délután a játszón a városi bohóc előadása volt. Hát Ati nem volt annyira hasraesve tőle, de ahogy láttuk, más gyerekek is inkább a játékokat választották.


Elcseréltem a régi rossz fényképezőnket a Teszveszen egy telefonra. Vagy mégsem, ugyanis nem érkezett meg a telefon. Hát remélem, meglesz. Szánalmasnak érzem egy rossza fényképezőgép miatt cirkuszolni, de utánajárok azért.

Nyaralás

Épp nyaralunk a mamánál. Végre itt a nyár is, a múlt heti tiszakécskei "partiból" nem lett semmi.

Ati nagyon aktívan közreműködik mindenben, segíti a dolgok haladását. (ami ugye csak neki segítség. :) ). Kitört belőle az éntudat, ha szeretne valamit, mondja, hogy Ati, Ati. A játszótéren rászólt a nagyobb lányokra is, hogy fáradjanak le a hintáról: rájuk kiabált, hogy Atiiiii.
Sétáltunk a ház előtt, jött egy férfi. A következő párbeszéd zajlott le:
-Néni, néni, néni- és mutat a férfira.
-Nem, nem néni, bácsi. (mondja anya)
-Örülök, hogy látszik, hogy nem vagyok néni! (mondja a férfi, aki már közben eltávolodott, és már nem hallotta):
-Ádá, Ádá (ő Kata-aka barátja)
-Nem tudom mi a neve a bácsinak, lehet, hogy nem Ádám.
Szóval így kellene pasizni a gyerekkel.