Tegnap emilt kaptam a Nők Lapja Évszakoktól:
Kedves ...,
Értesíteni szeretném, hogy a Nők Lapja Évszakok tavaszi számában az Ön levele volt az egyik, amely megjelent a lapban.Szeretném elkérni postai címét, amire elküldhetnénk ajándékát, ami egy Prada L’eau Ambrée parfüm.
Üdvözlettel:
Niedermüller Linda
El sem hiszem! Vagy annyira kevesen írtak, hogy a sok rossz közül választottak ki, vagy tényleg jót írtam. De azt gondolom, inkább biztatom magam, és tényleg tetszett nekik (mindenki döntse el maga):
Tisztelt Szerkesztőség!
A Piknik magazinon keresztül nagyon sok Nők Lapja Évszakok cikket olvastam. Sőt egy idő után rájöttem, hogy szinte ezek az írások tetszenek a legjobban, amelyeket az önök lapjából tallóztak. Sokáig hezitáltam, megvegyem-e magát az újságot, hiszen jó szokás szerint: „biztosan nem is jó a többi cikk”. Végül rászántam magam, és a téli számot megvásároltam, és jól tettem! GYED-en vagyok itthon a másfél éves kisfiammal, és ha bevalljuk magunknak, ha nem, az ember lelke bizony meg-megcsömrörlik egy idő után, és szüksége van valami másfajta „táplálékra” is. Sok szép gondolatra leltem egy-egy cikkben, amin kicsit érdemes merengeni (pl. a Kisvakondon…J).
Egy játékos-zenés foglalkoztatóra járogatunk, ahol elnéztem a többi anyukát, vajon ők találnak-e, illetve keresnek-e egy kis lelki „táplálékot”? Mert bizony sokszor szembesülök a következő szavakkal: „jó neked, hogy van időd ilyenekre” . Hát igenis van, amikor a televízió bámulása helyett inkább a Nők Lapja Évszakokat veszem esténként a kezembe.
Köszönöm ezt a „másfajta” élményt.
Igazából túl sok emberrel nem tudom megosztani a cikket, csak az örömömet. Szerintem sokan megsértődnének rajta... (lehet, hogy jogosan?)
Ma kecskenézőben voltunk I.-nél. Megpróbálok beilleszteni képet:
Igen, sikerült!!! :) Nagyon tetszettek Atinak az állatok, láttunk még disznót, tyúkot, kakast. A kakasra volt nagy csodálkozás, hiszen eddig csak a bográcsban futottak össze (benn a kakas-künn az Ati).
Történetek, gondolatok mindenről ami beszivárog a béke szigetére, illetve "nézni, hogy lesz fiúból legény, aztán férfi"
2010. március 30., kedd
2010. március 28., vasárnap
"Buli"
Ultragáz volt a péntek estém. Az egész baj ott kezdődik, hogy mindig-mindig ugyanabba a hibába esek: többet várok el emberektől és helyzetektől, mint amik. Az első gondolat megint bejött volna, mert pénteken délelőtt, miután megtudtam, hogy süteményt kellett volna sütni, arra gondoltam, hát én el nem megyek. De elmentem, mert szerettem volna egy jót beszélgetni mindenféléről. Bármiről, munkáról, ruhákról, könyvről, zenéről, gyerekről, párkapcsolatról, stb. Na, ez nem jött be. Azzal kellett szembesülnöm, hogy mindenki próbál sziporkázni, jófej lenni. Ezt betudom annak, hogy 3 magasabb beosztású lány is jelen volt, akiket igyekezni kellett szórakoztatni. Én meg csak ültem az asztal végén, és arra gondoltam, kell ez nekem???? Pár Martini után beláttam, hogy már nem is akarok beszélgetni... Asztalbontás után még keringtünk egyet a városban, mert eltűnt az egyik férfikollegánk, de nálunk volt a dzsekije, meg a lakáskulcsa. Miután nem találtuk, mindenki hazament. Másnap kiderült, így tett ő is. :D Nem is tudok erről többet mondani...
Kisfiam tegnap megismerkedett egy csigával. Csak azt láttuk, hogy szorongatt egy csigaházat, és a hüvelykujja már félig benne vájkál. Még most is végigfut a hátamon a hideg. De mit érezhetett a csiga???
Kisfiam tegnap megismerkedett egy csigával. Csak azt láttuk, hogy szorongatt egy csigaházat, és a hüvelykujja már félig benne vájkál. Még most is végigfut a hátamon a hideg. De mit érezhetett a csiga???
2010. március 23., kedd
Végre tavasz!!!!!
Egész hétvégén udvarlakás volt. Ati ment apa után folyamatosan, mint hű árnyéka. Új szavakkal bővült a szókincse, illetve a fogalomtára: szombaton a tűzzel (bográcsos kakaspöri volt ui. az ebéd), vasárnap este pedig a dagival (édesapja így nevezi a lába kisujját).
Ma megkapta a 18 hós oltást. Kicsit megsértődött, de gyorsan megvigasztalódott. A saját védőnénink volt az asszisztencia, aki behívott bennünket előre, azzal az indokkal, hogy eü. dolgozónak ennyi jár. Ezt nem szoktam reklámozni, mert utálom, hogy amikor kijövünk, megy a susmus a hátunk mögött: "mi is várunk a sorunkra, az én gyerekem is fáradt, nyűgös", stb. Így aztán amilyen gyorsan csak tudtam, felöltöztünk és eltűztünk a színhelyről, mielőtt meg is köveznek.
Kicsit meg is áztunk, volt nagy csodálkozás az esőre.
Méretek: 13kg (azt gondoltam, sokkal több lesz), és 85cm.
Ma megkapta a 18 hós oltást. Kicsit megsértődött, de gyorsan megvigasztalódott. A saját védőnénink volt az asszisztencia, aki behívott bennünket előre, azzal az indokkal, hogy eü. dolgozónak ennyi jár. Ezt nem szoktam reklámozni, mert utálom, hogy amikor kijövünk, megy a susmus a hátunk mögött: "mi is várunk a sorunkra, az én gyerekem is fáradt, nyűgös", stb. Így aztán amilyen gyorsan csak tudtam, felöltöztünk és eltűztünk a színhelyről, mielőtt meg is köveznek.
Kicsit meg is áztunk, volt nagy csodálkozás az esőre.
Méretek: 13kg (azt gondoltam, sokkal több lesz), és 85cm.
2010. március 18., csütörtök
Bele a közepébe
Persze, mire elkezdeném fölébredt és itt toporog mezítláb előttem. Soha-soha-soha nem fog annyit aludni, amennyit szeretném, hogy aludjon...
...folyt. köv.- este, elalvás után (mármint a gyermek részéről)
Ma B. babánál voltunk, aki 3 hónappal idősebb Atinál. Ezek a kapcsolatok azért jók, mert igyekszem tudatosítani a kisfiamban, hogy nincs egyedül a világon a babaságával. Illetve szorongó magamat nyugtatom, miszerint Ati NEM MIMÓZA! Ugyanis kb. 15 perc terepszemle után próbálgatta (volna), meddig mehet el B.nál dobálásban, verekedésben.
B. édesanyja kolleganőm, akitől megtudtam a jövő hét péntek estére tervezett dolgozói buli titkait. Ez azért volt fontos (elsősorban a kezdés ideje), mert apa húzódozik Ati egyedül fürdetésétől. Hallkan jegyzem meg, hogy meg is tudom érteni, ui. az ifjú nem szeret fürdeni. Inkább csak szükséges rossznak tekinti az este befejezéseként.
Mai "jól" sikerült ebédünk, ami még elég távol áll a kultúrálttól:
...folyt. köv.- este, elalvás után (mármint a gyermek részéről)
Ma B. babánál voltunk, aki 3 hónappal idősebb Atinál. Ezek a kapcsolatok azért jók, mert igyekszem tudatosítani a kisfiamban, hogy nincs egyedül a világon a babaságával. Illetve szorongó magamat nyugtatom, miszerint Ati NEM MIMÓZA! Ugyanis kb. 15 perc terepszemle után próbálgatta (volna), meddig mehet el B.nál dobálásban, verekedésben.
B. édesanyja kolleganőm, akitől megtudtam a jövő hét péntek estére tervezett dolgozói buli titkait. Ez azért volt fontos (elsősorban a kezdés ideje), mert apa húzódozik Ati egyedül fürdetésétől. Hallkan jegyzem meg, hogy meg is tudom érteni, ui. az ifjú nem szeret fürdeni. Inkább csak szükséges rossznak tekinti az este befejezéseként.
Mai "jól" sikerült ebédünk, ami még elég távol áll a kultúrálttól:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
