2013. december 28., szombat

Alvóka

Alvóka, melynek hivatalos neve: Bari. Pontosabban A Bari. Első képen, amit találtam, kb. 4 hónapos volt. Ez a kép azért jelentős még, mert a békás rugdalózót kaptuk a barátnőmtől, és megígértem neki, hogy legalább egyszer rá fogom adni a gyerekemre, és le is fogom fényképezni benne:


A kép jobb alján még a fekete bari szerepel, de ő később nem marad kedves. Sőt, őt odaadtuk egy kislánynak, aki az ugyanilyen alvókáját elvesztette.
A fehér bari készlet lett, kb. 1 éves korától. Összetartozott a cumisüveggel. Amikor ivott, fogni kellett a barit:


Majd elkísérte a bölcsibe, oviba is, de már tényleg csak alvókaként. Aztán egy nap (4 éves kora körül) az oviban a daduska néni mondta a gyerekeknek, hogy nagyfiúk már nem alszanak alvókával. Azóta csak itthon, gondosan eltitkolva az ovi elől van alvóka.
Sőt, most karácsonyra kapott egy csacsit, aki kedves:


De megtartjuk A Barit is, aki ugyan már le van harcolva rendesen, nem sok töltelékanyag maradt benne, de a mienk és szeretjük.




2013. december 27., péntek

Karácsonyról

Nagyon gyorsan és nagyon sok munkával,de  ugyanannyi örömmel telt el ez a 3 nap. Ati izgatottan várta az ajándékait. Azóta is kedves a kukabúvár, a Verda társasjáték, és a Lego rendőrség, no és persze a jó meleg téli paplan.


Itt ugyan építés alatt van még a rendőrség, de már MUSZÁJ volt játszani vele...

24-25-én éjszakás voltam, Apa 25-26-án nappalos, így elég keveset találkoztunk vele. Ma délelőtt a jó időre való tekintettel kint tevékenykedtek az udvaron, én bent főztem. Ati meg is állapította:
-A lányok csak netezni tudnak, itt a fiúk dolgoznak állandóan!
Oktat a magyar nyelv helyes használatára:
Épp mentünk a boltba, amikor mondtam:
-El ne felejtsünk papírtörlőt venni.
-Anya, az papírguriga!!
Ehhez képest a blokkon kéztörlő szerepelt.

2013. december 23., hétfő

Karácsonyt várván

Idén az ovis karácsonyvárás kicsit felemásra sikerült, nem volt igazi ráhangolódásuk az ünnepekre a gyerekeknek. Egyik délután kézműves foglalkozás volt, ahol az egy órás időkeret után majdhogynem kidobtak bennünket.Még nem készültünk el az angyalkákkal addigra, mert Maminak is készítettünk egyet.
Ati végigülte az egész 1 órát, ő készített mindent, csak irányítanom kellett.


Itthon életünk első mézeskalácssütése:


És akiket várunk holnap:


2013. december 15., vasárnap

A mi kutyánk (férjhez akar menni)

Tavasszal örökbe fogadtunk egy kutyát. Név szerint Borit (eredeti neve Boróka), aki akkor kb. 6 hónapos fehér puliszerű kutyus volt. Ivartalanítás, chip, oltások, mint jó gazdihoz illik. Aztán nyár végén elhagyott bennünket, megszökött, és nem jött haza.
Egy novemberi szombat délelőtt telefonált a helyi állatvédő (kutyamentő) liga, hogy hoztak nekünk egy olyasféle kutyát, bár ez nem Bori, mert nincs benne chip. Gyanús jelek ugyan voltak, az új kutyus simán bement Bori házába, illetve nem volt különösebben meghatódva az udvartól és tőlünk. Úgy döntöttünk, megtartjuk, esetleg két kutyánk lesz, ha a másik előkerül. Pár nap múlva jött az állatorvos, chip-el, szurikkal fölszerelkezve, hogy hivatalosan is mienk legyen a kutyus. Megkértük, próbálja leolvasni, hátha mégis van a kutyusban chip. Nohát kiderült, hogy van benne, és a mi kutyánk került haza...
Pedig azt gondoltam, okosabb, mint Bori volt...


2013. december 12., csütörtök

Ovis mesék

Folytatom 2013 krónikáját. Az oviban sajnos semmi nem alakult úgy, ahogyan szerettük volna.
Év elején kaptunk egy új óvónénit, mert a régi decemberben elment egy másik oviba (több fizetésért). Az új nénink nagyon fiatalka, még a főiskolát sem fejezte be ekkor, hol volt, hol nem. A másik főnénink pedig kismama lett, és februárban elment táppénzre (azóta megszületett a kisbabája). Így aztán a fiatalka mellé megkaptuk a vezető óvónénit, aki beosztása egyéb teendői miatt szintén hol volt, hol nem.
A tavaszi utolsó szülőin bemutatták a szeptembertől esedékes óvónénit, illetve elmondták, hogy a fiatalka marad velünk friss diplomával.
Nyári szünet alatt Ati is járt oviba (dolgozó szülők lévén...), hol ilyen, hol olyan nénikkel.
Jött a szeptember, a beígért két nénivel, minden jól indult. Kértem, Atival is csinálják meg a Differ tesztet, okos, ügyes, hátha elvihetjük iskolába idő előtt. Aztán beütött a krach, kismama lett a főóvónénink. A tesztet ugyan megcsinálták, de a kiértékelés elmaradt, mert elment táppénzre nénénk. Úgy alakult, hogy elvesztette a babáját, így jön vissza januárban. Addig is gyakorlatilag gyerekmegőrző az ovi, érdemben nem történik semmi a gyerekekkel. Legóznak, építenek, autóznak, néha sétálnak. De kevés verset, dalt tanulnak, egy héten egy valamit készítenek. Így aztán Ati nagy valószínűséggel nem is fog iskolába menni. Komoly "iskolaelőkészítés" kellene hozzá, ami nincs.
Jellemző a csoport életére, hogy az óvoda honlapján a képgalériából hiányzik az Őzike csoport. :(


Kapucnis pulóvert próbál fölvenni, de nem találja a fejével "kijáratot":
-Elvesztettem a fejem!!

2013. december 10., kedd

Ez történt 2013-ban

A nyáron Ati "elvégzett" egy 10 napos vízhez szokatást, nagyon szerette. Novembertől indult az ovis úszás, heti egy alkalommal, szerdánként.
Élvezi, de csak amit elmesél, azt tudom, mert közölte velem, hogy ne menjek ki megnézni. :(
Busszal viszik-hozzák őket az uszodából, és egyedül közlekednek a busztól a csoportig, és erre nagyon büszke.


Nyaralás  egyszer 1 nap volt, amikor is elmentünk Csongrádra. Szerettünk volna ott tölteni 3 napot, de az első éjszaka Attila telehányt mindent, így hazajöttünk. Az első nap azért emlékezetes marad, mert Ópusztaszeren voltunk, illetve a szálláson Ati kalandparkozott:

Végül aztán októberben őszö(ü)ltünk, egy nagyon szép hétvégét töltöttünk el a Zemplénben, Sárospatakon és környékén. Ati szerencsére jól bírta a csavargásokat is. :D
Megpihenve a Tengerszemnél:

2013. december 7., szombat

Újra

Szégyellem kicsit magam, amiért olyan sokan képesek írni, csinosítgatni a blogjaikat, én pedig másfél éve abbahagytam. Folytatom.

Ati igazi nagyfiú lett:



Mikulás: Az idén a postaládába rakta a mikulás a dolgait, így nem volt cipőtakarítás. Előre megbeszéltük Mamival, hogy ő oda fogja berakni a motyót, és betelefonál utána, ha kész van.
Mielőtt elmentem Atiért az oviba, a tőlünk érkezendő csomagot is betettem (illetve az volt az első).Ati simán elfogadta, hogy az idén a kapunkig jutott a Mikulás (legalábbis nem foglalkozott vele különösebben). Az oviban pedig személyesen is találkozhatott vele (egyszer, az igazival). Mamit ijesztette meg a szomszédasszony, amikor pakolta a csomagot, ő pedig a saját ablakukba csempészte a fiúknak a csomagot.

Várjuk ezerrel a karácsonyt. Minden reggel a filccsizmában apró ajándék lapul karácsonyig. Ennek ellenére ma a boltban mindenáron játékot szeretett volna vetetni magának. 
Nagyon önálló, próbál mindent megoldani egyedül, kivéve, ha úgy gondolja, szellemek vannak pl. a WC-n, fürdőszobában, és nem mer egyedül bemenni.
-Anya, szerinted vannak szellemek?
-Nem találkoztam még egyel sem kisfiam.
-Szerintem vannak, Anya. nem látom őket, de biztosan itt vannak!

Egyik reggel öltözés közben épp a pulóverét vette(kapucnis és kicsit szűkebb a nyaka):
-Elvesztettem a fejem!