Pisztoly

Ma megvettük az első igazán pasis játékot:

A története tegnapelőttre nyúlik vissza: délután játszótéren voltunk, és ott 4-5 éves forma kisfiúk szaladgáltak. Egyikük észrevett egy játékpisztolyt a földön, és mivel mi álltunk a legközelebb hozzá, megkérdezte, hogy nem-e a mienk. Mondatm, hogy nem, de Ati nem úgy gondolta.... Aztán ma délelőtt megint eszébe jutott a pisztoly, így aztán beszereztünk egyet. :)

Szépen rakja össze a mondatokat:
-Apa céges ótóval ment dogozni.
-Dogozik Apa, ment céges ótóval.
-Apa kiszállt céges ótóból ment dogozni.
A ragozásokat is cifrázza, mire kitalálja, mit is akar mondani, főleg, ha magáról beszél:
-Éhes Ati, eszik Ati eggeit.
-Eggeiiii!!!! Ati éhes.
-Megeszik Ati eggeit.
Nem hajlandó az asztalnál kimondani a jó étvágyat. De meg sem próbálja.
Azt szeretné, hogy építsen neki valaki tornyot:
-Építikanya tonnyot.
-Építikapa tonnyot.
-Ati szejel. (kalapáccsal, Apa szerszámaival)
-Ati nézi Bobot gépen.
-Nézikati Booooboooot.
Persze a Bob mesét is elmeséli:
-Bob jakta étját (rakta létrát) magasja.

Variációk születésnapra

Egyszem gyermekemnek 4 darab születésnapi tortája lett az idén.
Az elsőt Juditkától kapta, amikor Pesten voltunk:

Sajnos ott nem készült kép az ajándék kisautókról és a pulcsiról.
A másodikat a valóságos születésnapján kapta, Katával közösen, magam sütöttem:

Az ajándék vasútszett birtokba vétele:

A harmadik tortát hugomtól és anyukámtól:

És az ajándék (egy ló hátizsák):

Végül pedig a 4. tortát Mamitól:

Itt Bob mesteres készlet volt az ajándék:

Szóval teljesült az álma a tortákkal. :)

Szobatisztaság: kitaláltam, hogy mivel az utóbbi hetekben minden reggel elázik, ezért a hajnali ébredésnél kiviszem pisilni. Ezt ma hajnalban gondoltam elkezdeni, este meg is beszéltük. Eljött a hajnal, ki akartam venni a kiságyból, de nem akart WC-re menni, mondván, hogy rajta "penka"van. Erre mondják, hogy gyerek, nem hülye...

Jupiter és a születés

Ma voltunk a bölcsiben, megvan az időpont: okt.4. Pénteken pedig jön családot látogatni a kócosfogú Anikó néni. Ati alig akart eljönni, maradni szeretett volna még egy kicsit játszani. Úgy látom, kell már neki a társaság.
Este beszéltem telefonon a volt barinőmmel, továbbra sem vagyunk egy hullámhosszon. Olyan zagyvaságokat hord össze a munkahelyünkről, hogy el sem hiszem, direkt engem tüntet ki ezzel, vagy tényleg így is gondolja. De sztem az utóbbi. Apa meg nem győzi hangsúlyozni, hogy nem kell fölülnöm neki. De sajnos "elkelt" az állás, így marad a kórház.
Még a fürdőkádban is a benti dolgokon járt az agyam, amikor végeztem, szólt Apa, hogy menjünk Jupitert nézni:
http://www.origo.hu/tudomany/20100920-jupiter-galilei-holdak-tavcso-megfigyeles-2010ben-kozeli-es-fenyes.html
Tényleg jobb lett a kedvem, elmúlt a feszültségem. :)

Mivel sem tavaly, sem 2 éve még nem írtam blogot, gondoltam leírom az akkori történéseket, míg a részletek a feledés homályába nem merülnek:

208.09.20.-án este ilyentájban néztem a Beugrót a tv.ben, amire nem nagyon bírtam figyelni mert annyira izgultam közben. Fájdogált a hasam, nem nagyon, de rendszeresen, így aztán nem tudtam, hogy induljunk, vagy ne. Végül riasztottuk Irént (ő volt bent velem a szülésnél), és indultunk.
A Szülészeten majdnem körberöhögtek, hogy biztosan nem fogok szülni még, ha mosolyogni van kedvem. (Hozzáteszem, hogy a vajúdásom aladt végig nevetgéltünk, egyedül a kitolási szakasz fél órájában nem volt kedvem nevetni.) Adtak egy No-Spát és mehettem aludni egy kórterembe 3 kismamához, akiknél a babák is ott voltak.
Másnap reggel 7kor megtörtént a burokrepesztés, és 13:01-kor megszületett az ifjabbik Nagy Attila:

Mint a nagyok

Szobatisztasági projekt mostani állomása:
1. Használt pelenka levesz.
2. Meztelen alsóféllel és fölhúzott pólóval futás a WC-re, menet közben másik kézben kisszék.
3. Kisszék WC csésze elé, Ati rááll.
4. Pisilés a WC-be.
5.Miután VÉGRE nem jön több pisi, 1 kocka (ha anya épp nem figyel, több) WC papír tépése.
6. Pisicsöppek felitatása alaposan.
7. WC papír módszeres beledobálása a WC-be.
8. WC lehúzása (nyomógombos), amíg anya nem szól.
9. WC tető lehajtása, közben megvizsgálása.
10. Leszállás a székről, szék átvitele a fürdőszobába a kézmosó elé.
11. Fölállás a székre, csap megnyitása.
12. Amíg anya hagyja pancsolás.
13. Módszeres kéztörlés.
14. Anya és az öltözés elől elfutás.

Ezt minden pelenkacserénél végigcsináljuk. Szóval van remény...

Idézet

Ezt muszály idemásolnom:

"Fontold meg, mielőtt kézbe veszel és olvasni kezdesz egy könyvet – legalább úgy fontold meg, mint mikor bizalommal kezet adsz egy embernek. Mert a könyvnek lelked figyelmét adod egy időre; s nagyon sok ez, mert az élet rövid és lelked csak a tiéd. S ha már elszántad magad s olvasni kezdtél, olvasd lassan, nagyon figyelmesen és türelmesen, mintha méltányos okfejtéssel vitatkoznál. S ha ízlésed, meggyőződésed ellen szól is egy könyv vagy unalmas, bonyolult előadásmódja: olvasd végig a könyvet. De éppen, mert az élet rövid, s mert a könyv oly sok, mint a vízcsepp a tengerben, válogasd meg gondosan a könyvet, mielőtt felnyitod lapjait. Olvass következetesen és hűségesen, de válogass nagy figyelemmel, mert életed és értelmed egy töredékét a könyvnek ajándékozod, melyet éppen olvasol. Ha már nekiláttál az olvasásnak, maradj hűséges a könyvhöz, akkor is, ha ellened szól, lelked és értelmed ellen. A könyv lehet ellenfél is; végig kell vívni vele a párbajt. De csak méltó ellenfelekkel állj szóba; soha olyanokkal, kiknek – mint egy költő mondotta – párbaj közben vívóleckét is kell adni."


(Márai Sándor: Füveskönyv)

Faludy és vajas kenyér

Május közepe óta nyavalyogtam, hogy el szeretnék menni a Faludy emlékkiállításra a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Nagy kedvencem Faludy György, nem a versei miatt (képtelen vagyok verset olvasni és értelmezni), hanem az önéletrajzi könyvei fogtak meg. Amiket megélt, és ezeket ahogyan leírta, nagyon-nagyon élveztem a könyveit. Na, most ehhez képest ezt a kiállítást akár én is csinálhattam volna. Kiragadtak 1-1 mondatot a könyveiből, melléragasztottak 1-1 újságkivágást, 1-1 ember képét, akivel kapcsolatban volt a költő. Semmi személyes (hazudok, mert ott volt az írógépe és az íróigazolványa), olyan múzeumízű volt az egész.

Nem tudom, a gyerekeknek mikorra fejlődik ki a humorérzékük. Egyik délután levettem Atiról a pelenkát, kisgatyát kapott, és megbeszéltük, hogy bilibe fogunk pisilni. Egyszer sikerült is, másodszorra hiába kérdeztem, kell-e pisilnie, rázta a fejét és közben bepisilt. Ezek után megkérdeztem, mi egyebet tehetek még érte azon kívül, hogy kérdzgetem, kell-e pisilnie, mire közölte: vajas kenyér.
No komment.

Egy kép a budapesti napunkról (nem nagyon mert kimenni a kutyától):

Névadó

Megvolt tegnap délután a névadója a barinőm kisfiának. Kicsit húzós volt Tomikának, mert beteg volt, előte kapott Cataflam cseppeket, így jó sokat nyűglődött szegénykém. Talán nem bánják, ha teszek egy képet róluk:

A vacsora kecskepöri volt, finom. Ati iszonyú mennyiségű savanyú uborkát megevett, körbe ki is csípte a száját. És egy kép rólam Atival (a magassarkú miatt alig fértem bele a képbe-szerencsére hosszában):

A barinőm Atival (aki ott volt velem szülésnél):

Ati mondogatja, ha kap valamit, hogy köszönöm. Vagy esetleg, hogy tessék, attól függően, mi jut eszébe. Fölébred és közli, hogy Ati ébredt. Kommentálja, amit épp csinál. :)