Mosoly

Napi hülye idézet a FB-ról:
"Mindenkinek, aki belép az életedbe, van egy tanítása és egy története a számodra. Minden egyes ember, aki mellett a napjaid során elhaladsz, magában hordozza a lehetőségét, hogy egy kicsivel több könyörületet, és jó szándékot mutass feléje. Miért nem vagy végre az az ember, aki valójában vagy, és miért nem teszed azt, amivel gazdagabbá teheted a körülötted lévő világot? Szerintem, ha csak egyetlen embert is mosolyra késztetsz egy nap, vagy akár egy vadidegennek feldobod a hangulatát, már értékes volt a napod. Ilyen egyszerűen a kedvesség a bérleti díj, amit a földön elfoglalt helyünkért fizetni kell."
Először elolvastam, hogy milyen szép is ez. Aztán továbbgondoltam a munkámra, és már nem is találtam annyira szépnek. Amikor beteszi a lábát 50 ember munkahelyemre egy nap, és mind hülye, nem próbálok kedves lenni a nap végére...

Ati beteg lett. Várakozunk az orvosi rendelőben már kb. fél órája, mire megkérdezi:
-Anya, mire várunk itt?

Az idei szülinap csodás ajándéka:

Tortára várva:

A torta:

A nagy nap

Boldog Születésnapot Kisfiam!!!

Szösszenetek

Tegnap este:
- Ati, úgy ülsz a kádban, mint egy kis buddha!
-Nem vagyok buta, én egy átlagos macska vagyok!
Ez valami mesében van, nem szoktam JimJam-et nézni a gyerekkel...
Ma reggel:
-Ki van itthon? -Szólt az ágyából, hogy fölébredt.
-Anya van itt.
-Szép anya vagy?
Nem engedtem piszkos ruhában az ágyunkon hancúrozni.
-Miéjt nem mehetek föl az ágyatokja, anya?
-Azért, mert gonosz anya vagyok, és nem engedem meg.
-Ne legyél gonosz anya, csak jó anya legyél!

Körömvágás

Amikor körmöt vágyunk, mindíg elmondókázzuk az almafás és az elment vadászni-t.
Már az utolsónál is átköltötte:
-Hüvelykujjad... (mondom én)
-Emment Gyopájosfüjdőbe.
Múlt hét végén ott voltunk egy nap.
Ma este pedig:
-Hüvelykujjad most hová ment?
-Hát emment jönni.
Egyébként most épp betegszabin van 3 nap ovi után. :( Tegnap éjszaka nagyon csúnyán szuszogott, ezért ma elmentünk Ibi nénihez. De szerencsére nem komoly, nem lázas és jókedvű.

Szokunk

Tegnap reggel nagy erőkkel bevonultunk az oviba. Aztán volt nagy csalódás, ugyanis az óvónénink hiányzott a gyermeke betegsége miatt. A párhuzamoscsoportban töltöttük a délelőttöt, egyész idő alatt ültem bent Atival. Ma kicsit lelombozva indultunk neki a történetnek, aztán ért nagy meglepetés, amikor is kiderült, hogy ma van  a saját nénink is, a saját helyünkre kellett menni. Ati ugyan bömbölt, hogy ő nem akar ottmaradni, de végül csak meggyőzték a játékok és a tízórai szelleme.
Két órára ott is hagytam, amikor érte mentem, nem is nagyon foglalkozott velem, de szért hazajött. Az öltözőben bandázott két anyuka a szintén szokós gyerekükkel, épp Kinder akármit ettek. Atinak persze kellett volna az is, meg üdítő, de én gonosz anya létemre nem vittem a szegény óvodás gyerekemnek semmit. Pedig ezután sem lesz ajándék (a bölcsiben sem volt), nekem örüljön, ne a szatyrot tépje ki a kezemből. Óvónéninknek is meg kell mondanom reggel, mert ő is biztatta Atit, hogy biztos hozott neked valamit anya. Nem. Nem vittem.