Ati járja az ovit immáron 3.-ik hete. És nem folyik az orra, és nem köhög... Kopp-kopp. Nem tudom, hogy ez a Béres cseppnek köszönhető-e, hogy sokat eszik tőle, az biztos. Úgy kell eltenni a kaját az asztalról, hogy most már elég volt.
Most már szerepjátékokat is játszik.
-Apa, apa!!- kiabál a szobából.
-Tessék!- szól Apa.
-Nem te, csak ezek szólnak az apukájuknak.
Nagyon tud szimmázkodni, ha az érdeke úgy kívánja. Képes még puszikat is adni (ami rendszeresen elfogy egyébként).
Múlt héten megjártuk a szemészetet is. Nem romlott és nem javult a szeme, nem kell másik szemüveg. Nagyon jól viselkedett, ügyes volt, oda nézett, ahová kellett. Nem dícsérte meg a doktor néni, mert morcosak voltak rám. Pont egy hónappal írtam el a dátumot, októberben kellett volna mennünk, és valamiért novemberre írtam be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése