Szemét voltam (már megint) hozzánk akkor jött a Mikulás, amikor nem figyeltünk oda. Nem fizettem be a postán, nem kértem meg senkit (húúú, nem is tudom, lett volna-e rá jelentkező), így sunnyogva, csendben telt meg a kiscipő. Az oviban volt legálisan, énekeltek is neki, hozott is haza csomagocskát. Tudja az összes Télapós dalt, még jó, hogy én is.
Most pedig a Jézuskát várja, hogy hozzon sok-sok ajándékot és persze jóóó nagyokat. És kisautókat, illetve jóóó nagyokat.
Rákapott Ati, ha valami rosszaságot mond, vagy csinál, és leszidást kap érte, lazán visszaszól:
-Csak vicceltem!
Apát is Attillának hívják,a számolás viszont nem annyira megy:
- Anyának két Attillája van!- mondja Apa.
-Nem, egy Attila van itt.- mondja Ati
-De Ati, én is itt vagyok, egy, kettő Attila.
-Igen Apa, az egy.
Nem fél a sötétben, remélem, így is marad még egy darabig. Gond nélkül kimegy a sötét folyosóra, bemegy a sötét WC-be, majd "ügyintézés" közben kiabál,hogy kapcsoljuk föl a villanyt. Ha nem kiabál, WC-t takarítok...
Sétáltunk haza az oviból délután, és köhögött.
-Nem baj Anya, hogy köhögök, majd elmegyek Dobrához. (a gyerekorvosunk)
"Rákapott Ati, ha valami rosszaságot mond, vagy csinál, és leszidást kap érte, lazán visszaszól:
VálaszTörlés-Csak vicceltem!"
Szó szerint nálunk is, csak az Ati szót cseréld ki Ágira :)
Szerintem van annak valami varázsa ha a Mikulás nem személyesen adja oda az ajándékot.Nálunk is így van ez!
VálaszTörlésAti aranyos,és nagy huncut!!! :)))