Este beszéltem telefonon a volt barinőmmel, továbbra sem vagyunk egy hullámhosszon. Olyan zagyvaságokat hord össze a munkahelyünkről, hogy el sem hiszem, direkt engem tüntet ki ezzel, vagy tényleg így is gondolja. De sztem az utóbbi. Apa meg nem győzi hangsúlyozni, hogy nem kell fölülnöm neki. De sajnos "elkelt" az állás, így marad a kórház.
Még a fürdőkádban is a benti dolgokon járt az agyam, amikor végeztem, szólt Apa, hogy menjünk Jupitert nézni:
http://www.origo.hu/tudomany/20100920-jupiter-galilei-holdak-tavcso-megfigyeles-2010ben-kozeli-es-fenyes.html
Tényleg jobb lett a kedvem, elmúlt a feszültségem. :)
Mivel sem tavaly, sem 2 éve még nem írtam blogot, gondoltam leírom az akkori történéseket, míg a részletek a feledés homályába nem merülnek:
208.09.20.-án este ilyentájban néztem a Beugrót a tv.ben, amire nem nagyon bírtam figyelni mert annyira izgultam közben. Fájdogált a hasam, nem nagyon, de rendszeresen, így aztán nem tudtam, hogy induljunk, vagy ne. Végül riasztottuk Irént (ő volt bent velem a szülésnél), és indultunk.
A Szülészeten majdnem körberöhögtek, hogy biztosan nem fogok szülni még, ha mosolyogni van kedvem. (Hozzáteszem, hogy a vajúdásom aladt végig nevetgéltünk, egyedül a kitolási szakasz fél órájában nem volt kedvem nevetni.) Adtak egy No-Spát és mehettem aludni egy kórterembe 3 kismamához, akiknél a babák is ott voltak.
Másnap reggel 7kor megtörtént a burokrepesztés, és 13:01-kor megszületett az ifjabbik Nagy Attila:
Nagyon Boldog Születésnapot kívánunk! Puszi!
VálaszTörlésKöszöni szépen! :)
VálaszTörlés